Bár a politikaalárendelt szerepet játszika bulvársajtóban, jelenléte ésbefolyásaa bulvármédiában isnyilvánvaló.Mivela bulvár témájú cikkek, újságokésműsorokegyrenagyobbteretnyernekatömegmédiában,egyértelműigénymutatkozikarra,hogykihasználjákszerepüketa politikaibefolyásolásterületén.Miközbenakülönböző politikai pártok igyekeznekellenőrizni,sőtfinoman manipulálnia közbeszédet,ez azelfogultságmindennyomtatott és elektronikusmédiumravonatkozik, függetlenülazoksúlyosságátólvagy bulvárjellegétől.Vagyfizetett újságírók által készített„megrendeltcikkek”befolyásoljákőket, vagy nem közvetlenül, hanem rejtettésgyakranátláthatatlan tulajdonosikapcsolatokonkeresztülkapcsolódnakamédiához.
A független újságírásmamárcsakmítoszként létezik[5].
Abulvármédiahíresafüggetlenségéről,deannak ellenére, hogy a politika inkábbmellékszálkéntszerepel a napihírekben(a politikaibotrányoktól eltekintve), különösen,haapolitikailégkörfelfokozott(pl. választások előttvagykampányok idején),ez az álcaatulajdonosokpolitikaipreferenciáinakésahovatartozásokelvesznek.Afüggetlenségnépszerűsítésetehát egykereskedelmitrükk,hogyideológiátólfüggetlenülmindenkinekszállítsákazárut.Erreakettősségreakartaszélsőségeseszközökkelfelhívniafigyelmetanyugatnémetterroristacsoport,aRAF(1972)Springer-szerkesztőségellenitámadása.
Természetesen a politikaisalkalmazzaa bulváreszközeit, abulvárizálástésabulvármédiaeredményeitsaját kiadványaiban.Nemritka, hogy a választásiidőszakbanolyankampánykiadványokjelennekmeg,amelyeknyíltantagadjákapártállást, devalójábanapárthozközel állócivil szervezetekvagyúgynevezettfüggetlenalapítványok és magánszemélyekjegyzikőket,gyakranazellenzéki politikai táborok kárára,részigazságokkal,ellenőrizhetetlenhírekkel, sőt „hírkacsákkal”ésrágalmakkal...Demagógiávaligyekeznekbefolyásolni a közvéleményt.
Kritika.
Akritikusoknéha azzal érvelnek, hogy afogyasztókbulvármédiáravalóhagyatkozásánakösztönzéseakiadókközvetlenérdeke. A példányszám és aközönségnövekedéselehetővétesziakommercializálódást,akár reklámok, akárpolitikai befolyásolásrévén[6].
A felszínesdezinformációkés féligazságokállandóterjesztése,amelyeket érdekesnek tüntetnek fel,olyan torzvilágképetteremt, amelyidegena valóságtól, valójában nem létezik,éscsak abulvárszereplőkés a média által mesterségesenlétrehozottvilágkéntjelenikmeg[7].
Ahelyett,hogymélyebbgondolatokatésérzéseketfejeznénekki,leegyszerűsítettsablonok olyanérzékelt világothoznak létre, amelyben afokozottfogyasztásfontosleszönmagunkszámára,ésazértékekennek megfelelőenmódosulnakésmeghamisulnak.
A magánéleteseményeirőlszólóhíradásokmegfosztják a társadalmi nyilvánosságotvéleményformálóés racionális jellegétől, azaz lealacsonyítják(Habermas)[9].
Azatársadalmi nyilvánosság,amelyamédiáthasználjaegyik eszközeként,nemmegbízható.Avéleményszabad áramlásanem biztosított,mertamédiátmultinacionálisvállalatokés politikaicsoportokuralják[10].
Bejegyzések
